J.S.I.- A téli gumikról


Válaszolunk néhány olyan kifogásra, amely a téligumi-vásárlás útjában áll.

Az idei tél újdonságának számít a Nokian defekttűrő gumiabroncsa, amely levegővesztés esetén a vastag oldalfalakra támaszkodik. A WR jelű gumikkal teljesen terhelt autóval is 50 km-t, csak vezetővel, 150-et lehet autózni még lapos állapotukban is
Szerencsére az autósok többségét már nem kell meggyőzni a téli gumik nélkülözhetetlenségéről, az eredményt a szerelőműhelyek előtti sorok és az abroncsforgalmazók elégedettsége is jelzi. Nálunk nem teszik kötelezővé a téli gumik használatát, ez csak az északi országokban jellemző októbertől áprilisig, de vannak olyan európai közlekedési bírók, akik elmarasztalják a téli gumit mellőző autósokat akkor is, ha egy balesetnél elvileg ártatlanok voltak. Előfordul, hogy a szenvedő fél kötelező biztosítását fedező cég eláll a kártérítéstől. Amennyiben a bajt a téli gumi nélkül közlekedő autós okozta, nem érvényesítheti cascóját. Nálunk csak a józan belátás veszi rá az autósokat téli gumik felszerelésére, és ez a „kényszerítés” elegendő is lenne, ha a józan belátás fogalmát nem értékelnék másként néhányan. Őket igyekszünk meggyőzni a leggyakoribb érvekre, kérdésekre adott válaszainkkal, véleményünkkel.


Miért tetessek fel téli gumit, amikor nálunk többnyire locs-pocs van? Takarítják az utakat a városokban, és nem járok fel a hegyi utakra.

A téli gumik nemcsak profiljuk miatt alkalmasabbak, hanem anyaguk miatt is nélkülözhetetlenek hidegben. Hivatalosan azt szokták mondani, hogy 7 fok alatt jobb a tapadásuk a téli abroncsoknak. Az erre való hivatkozást szerkesztőségünk csupán marketingfogásnak tartja, ugyanis egy korábbi lapszámunkban bebizonyítottuk, hogy száraz úton még 0 fok környékén is rövidebbet lehet fékezni nyári gumival. A valódi autózás viszont nem „laboratóriumi” körülmények között zajlik. Télen gyakran és váratlanul változhatnak az útviszonyok, ezért csak a téli abroncs profilja és keveréke tapad. A nyári gumi nemcsak hóban bukik meg, hanem szűk víz- és sárelvezető nyílásai, merev mintázata miatt vizes, saras, sík-vidéki téli utcában is. Bármelyik hótól mentes városi utcában találkozhatunk fekete jéggel, ami a pára láthatatlan lefagyását jelenti. Csak téli gumival és csak lassú vezetéssel, óvatossággal kerülhető el, hogy a látszólag száraz úton ne történjen baleset.

Nem indulok el havas időben, csak akkor, ha száraz az út. Miért kell akkor téli gumi?

A jó téligumik, lamelláik rugalmassága jóvoltából „levetik” a futófelületre tapadó havat

Ha az előbbiek szerint a 7 Celsius-fokos határt nem is vesszük figyelembe a gumicsere szükségességének mérlegelésekor, fagypont alatt már úgy vehetjük, hogy a nyári gumi felkeményedik, csökken a tapadása. Ráadásul a rapszodikusan változó téli viszonyok között sosem lehet tudni, mikor találkozunk még egy kisvárosban is – nem szólva a falvakról – olyan körülményekkel, amikor a nyári abroncsok balesetveszélyesek. Ha havazni kezd, a nyári gumin futó autók vezetői önmagukra és másokra is veszélyesek. Sík vidéken is előfordulhat, de hegyen biztos az elakadás. Ez még a szerencsésebb eset, legalább nem képes az autós részt venni időzített bombává váló kocsijával a forgalomban.

Nem azért vettem blokkolásgátlós autót, hogy télen csak téli gumival tudjak autózni.

Az ABS csak a kerekek blokkolását előzi meg. Ha a kerék leblokkol, a létező összes tapadás eltűnik a felülettel érintkező helyről, az autót nem lehet kormányozni, addig csúszik, amíg nem ütközik valaminek, vagy nem fogy el a lendülete. Ez hóban, nyári gumis fékezésnél akár tízszeres féktávolságot is jelenthet. A téli gumi éppen azt a lehetőséget teremti meg, hogy minél tovább irányítható maradjon az autó, miközben a havas úti féktávolság csak 20-40 százalékkal hoszszabb az ugyanolyan sebességű, száraz utas fékezésnél. Ha 100 km/óráról szárazon nyári gumival 50 méter után áll meg az autó, ugyanez hóban 300-500 méter is lehet. Blokkolásgátlóval és téli gumival ez a két adat körülbelül 40-60 méter és hóban 60-90 méter, viszont mindkét esetben kormányozható marad az autó.

Az autómban van kipörgésgátló és kitörésgátló is, nem elég a nyári gumi télen is?

A kipörgésgátló nem ad többlettapadást a gumival érintkező felületre. Úgy próbálja a kipörgést csökkenteni, hogy a tapadásvesztés érzékelésekor csökkenti a motor nyomatékát, illetve lefékezi a megforgó kereket. Nyári gumi esetében az autó meg sem mozdul, holott a kipörgésgátló teljes erővel dolgozik. A biztonsági rendszernek csakis puha keverékű, deformálódó profilú, harapós téli gumi az igazi partnere télen. Elinduláskor még nem jelent problémát a téli gumi hiánya, mindenkire nézve szerencsés is, hogy az autó meg sem tud moccanni. Útközben gázadáskor a csúszós úton a kerékkipördülést érezve hiába veszi el a gázt a vezetőtől függetlenül a kipörgésgátló, az autó a lendületétől függően a szembejövő forgalomban vagy az árokban, korláton köt ki. Ugyanez vonatkozik a másik aktív életvédő egységre, a kitörésgátlóra is, amely akkor képes hatékonyan működni, ha azt a fékezési energiát, amivel a kitörő autót újra nyomvonalra állítja, a gumi át tudja vinni a talajra. Nyári gumival, hóban a kitörésgátló nem képes télen korrigálni a megpördülést vagy az orral való kitörést. Erre esélyt csak a téli abroncs ad, ráadásul azzal nem is biztos, hogy megcsúszik az autó.

Összkerékhajtású az autóm, elmegy az télen is.

Ez csak részben igaz. Az igazi terepjárók, amelyeken a hajtáslánc stabilan szétosztja a nyomatékot az elülső és hátsó tengelyre, a legtovább maradnak mozgásképesek hóban és enyhe emelkedőkön. De a baj már városi hegyi utakon is jelentkezik, egyrészt a húzóerő csökkenése, vagyis a kapaszkodóképesség gyengülése, másrészt – ami sokkal veszélyesebb – a leereszkedéskori tapadáshiány mértéke miatt. Ilyenkor nem számit a legfejlettebb hajtáslánc sem, az autó megindul és lecsúszik, mint egy tégla. A terepjárókra éppen ezért nem mindig elég az AT (all terrain, valamennyi talajra) jelölésű gumi sem. A szabadidőautók többnyire csak alkalmilag összkerékhajtásúak, valamelyik kerék vagy kerék-pár kipörgésekor a nyomaték eljut a másik tengelyre is. Nyári gumival ez hamar bekövetkezik, de nincs semmi értelme: hiába megy át a hajtás, és próbál mind a négy kerék tapadni, ha a gumik erre képtelenek. A helyzet ugyanaz, mint kétkerékhajtású autók esetén.

Csak az első kerekekre szereltetek téli gumit, ez is kihúz a hóban.

Ez igaz lehet, ha az elülső kerekek a hajtottak. De ezzel el is kezdődnek a bajok, mert a mozgásképes autóval el tud menni egy ideig. A többi autósra, gyalogosra nézve ez szerencsés esetben csak az első kanyarig tart, ahol esetleg még fékezni is kell. Ilyenkor a hátsó kerekek nem tudják a fékhatást a tapadási felületre átadni, megcsúsznak és az autó megperdül. Hátsó kerékhajtású autónál ugyanez a végzetessé válható megcsúszás történik azzal a különbséggel, hogy a tapadáshiányos kormányozott kerekű autó az orrával előre csúszik meg.

Még nincs elég pénzem megfelelő téli abroncsokra, majd jövőre veszek, addig jó lesz a nyári is.

Nem érdemes várni a vásárlással, még az olcsó, ismeretlen márkájú téli gumik is jobbak télen, mint a nyáriak. Kisebb a kapaszkodóképességük, esőben gyengébbek, oldalvezető képességük is elmarad a tesztgyőztes téli abroncsokétól, de mindeme tulajdonságukat tekintve is többet érnek a nyári gumiknál.

A jó téli gumik nagyon drágák.

Ez tévedés – ha az autózás teljes fenntartási költségeit számoljuk. A nyári gumik nem kopnak télen, sőt, ha egyszerű sajtolt, acélfelnire szereljük a téli abroncsokat, valamivel nőnek ugyan a téli autózás költségei, viszont kíméljük a drága könnyűfém keréktárcsákat.

Nem cserélek gumit, viszont lassan vezetek majd.

Ez ugyanolyan veszélyeket rejt magában, mint az ellentétje, a gyorshajtás. A forgalom ritmusával lépést tartani képtelen autós veszélyes előzési helyzeteket provokál, feszültséget teremt a partnerekben.


főoldalra oldal nyomtatása